Levél Hozzád – töredék
Hiányzol… bensőm legmélyebb, majdnem elfelejtett, velejéből emészt fel a fullasztó, csöndes fájdalom, a tudatért, hogy nem érezhetem bőröm erezetével bőröd forróságát, nem csókolhatom meg gömbölyű homlokod, hogy nem nézel többé a szemembe, nagy, barna gyermeklelkedet tükröző tekinteteddel. Hallod?!… hiányzol. Sokat gondolok rád. Persze nem arra, amit tettél, hanem arra, aki vagy. Hiányolja lelkem lelkedet. Képzeld,… Tovább »
