“Távol vagyok Tőled, így távol vagyok mindentől. Az élettől. Hol vagy? Mit csinálsz? Érzel? Én érezlek. Minden pillanatban. Érzem, amikor nevetsz, amikor bolyongsz a cikázó gondolataid között. Még azt is érzem, milyen ütemben veszed a levegőt. Te gondolsz rám? Eszedbe jutok? Szeretném hinni, hogy igaz, ami évek alatt kettőnk között történt. Nem játék, nem megalkuvás részedről. Bennem, az irántad elültetett szeretet magja, oly mélyre hatoló gyökeret eresztett lombos fává nőtte ki magát, hogy szinte alig fér el a testemben. Az ágai lassacskán keresztül szúrják bőrömet, hogy körbe ölelhessenek Téged. Nem a bekebelezés negatív fogalmával. Megszenvedem ezt a szerelmet. Oly elérhetetlen vagy számomra. Nyúlok feléd, de sose érem el a kezed. Elérem egyszer? Egyáltalán fogom akarni még elérni?”
Kommentek