a_priori

Éjszakánként

“Csillagteli ég alatt a gondolat

Folyik szerte szét 

Izzó pupilláim fénye

A végtelenig ér

Kérges szívem fátyolos baldachin alatt

nyomja mellkasom medrét

Ölelő sötétség oldozza fel

Lelkemre, élet hintette poros terhét.”

 

 

Kommentek

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!